Ellopták Budapestet – állítja a Fidesz fővárosban terjesztett kampánykiadványa. A fővárosi balliberális városvezetést tizenegy oldalban ostorozó szórólap szerint a tömegközlekedést káosz és korrupció hatja át, az ezredforduló óta három városligetnyi zöldterület tűnt el, "Gyurcsány, Demszky és társaik" 100 milliárdokat pazaroltak el, a rendőröknek már benzinre sem futja és ijesztő sebességgel nő a hajléktalanok száma is. Utánamentünk az utóbbi időben ritkábban hallott vádaknak.

"Volt egyszer egy Budapest, amelyre minden itt élő büszke lehetett, mert rangja volt Európában és a világban. Ezt a Budapestet ma nem találjuk. Mert jött egy korszak, amelyben ellopták Budapestet" – szól a Fidesz fővárosi kampánykiadványának ajánlója.

Az sajnos nem derül ki, hogy az ellenzéki párt Budapest melyik időszakára lett hirtelen büszke – talán a kiegyezés korabelire? –, emlékeinek szerint ugyanis immáron két évtizede szüntelenül ekézik a liberális városvezetést. Ezt teszik az "Ellopták Budapestet" lapjain is. A választók emlékezetének frissen tartása végett összeállított fidesz-vádpontok ritkábban előkerülő állításait vettük szemügyre.

"Egészségügy: végveszélyben"

A Fidesz listája emlékezteti az olvasót: az MSZP-SZDSZ koalíció több európai hírű korházat zárt be és jelenlegi is négy fővárosi kórház van csődközelben; a várakozási idő a gerincműtétek esetén több mint ezer nap; 2006 óta a szülészeti aktív ágyak száma 40 százalékkal csökkent a fővárosban – olvassuk.

A füzetecske egészségüggyel kapcsolatos adatai valóban megcáfolhatatlan tények. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy mit kezdene a Fidesz a bezárt kórházakkal, a várólistákkal, vagy hogyan húzná ki a csődből a kórházakat. A
programjuk ugyanis választ mindezekre nem ad, egészségpolitikusaik pedig mélyen hallgatnak annak ellenére, hogy Orbán Viktor már évértékelőjében jelezte, az egészségügy rendbetételét tekintik az egyik legfontosabb célnak.

De nemcsak a "civil" választóknak, hanem az orvosoknak, kórházvezetőknek, szakdolgozóknak is adósuk maradtak a válasszal: múlt hét csütörtökön ugyanis nem jelentek meg a nekik szánt egészségügyi programvitán, ahol többek között azokra a kérdésekre kellett volna a többi párttal egy asztalnál válaszolni, mint hogyan változtatnának a kórházak finanszírozásán, mit tennének a patikaliberalizációval, honnan teremtenének elő többletforrást az egészségügy finanszírozására.

Mikola István egy nappal a rendezvény előtt mondta le szereplését, Pesti Imre – aki fővárosi képviselő is – szintén nem jelent meg az orvosok előtt, a Fidesz pedig mindezt azzal magyarázta, hogy kampány van, nincs erre idejük, mert minden politikusuk kampányol. A dolog pikantériája, hogy Orbán Viktor egy nappal később a Szent Margit rendelőintézetben azt közölte: az áprilisi országgyűlési választás valójában az egészségügyről szóló népszavazás is lesz.
A BKV-menetjegyek ára nyolc év alatt több mint háromszorosára emelkedett

Való igaz. A Fővárosi Közgyűlés idevágó rendeleteiből kiderül (a drágulást szemléltető táblázat itt van): 2002. január elsején 106 forint egy BKV-jegy ára, ma már 320 forintba kerül. (Még elkeserítőbb a jelenlegi árszint, ha a fővárosi tarifákat mondjuk a prágai árakhoz hasonlítjuk. Ott egy vonaljegy közel száz forinttal olcsóbb, mint Budapesten.)

A BKV-tarifák ugyanakkor a Fidesz kormány négy évében, 1998-2002 között is emelkedtek, 75 forintról 106 forintra, azaz több mint 40 százalékkal. Az elmúlt nyolc évben ráadásul az infláció (2002 és 2010 között közel 50 százalék volt a forint inflációja) és az olajárak is jócskán megemelkedtek, elegánsabb lenne tehát ezek hatásaival korrigálni az amúgy valóban nehezen elviselhető drágulást.

A hajléktalanok száma a fővárosban egy év alatt 15 százalékkal nőtt

Ilyen szám egyszerűen nincs, ezt pontosan sehol nem mérik, így megmondani sem lehet – mondta a Hírszerzőnek a Budapest Módszertani Szociális Központ igazgatója. Pelle József szerint a hajléktalanok száma a becslések szerint évek óta stagnál, viszont az állapotuk valóban romlott.

Lehet, hogy valamivel több a hajléktalan, hiszen sokan az alkalmi munkát végzők táborából kerülnek ki, ilyenből pedig a válság miatt kevesebb van – hallottuk Vecsei Miklóstól, volt hajléktalanügyi miniszteri biztostól. Vecsei ugyanakkor megerősítette: megszámlálható módon egészen biztosan nem nőtt a számuk. "Az ezret sem éri el azok száma, akiket a belváros utcáin nap mint nap látunk." A szakember szerint ugyanakkor aggasztó, hogy míg az ezredforduló környékén alig voltak roma hajléktalanok, mára arányuk megötszöröződött, ami azt jelenti, hogy a hagyományosan erősnek számító, összetartó cigányközösségek is bomlásnak indultak.

Budapesten tíz év alatt 300 hektár – három városligetnyi! – zöldterület tűnt el. A fővárosban egy lakóra 10 négyzetméter zöldterület jut, Bécsben 124

Ez viszont nem csak a városvezetés felelőssége. "Önkormányzati szinten nem volt a Fidesz sem aktív a zöldterületek felszámolásának megakadályozásában" – mondta lapunknak a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Beliczay Erzsébet azt mondja: a rendszerváltás után kialakult szabályozási gyakorlat rövid- és hosszú távon is rossz a fővárosnak, és a benne maradó lakóknak. A kiszámíthatatlanság, a döntéshozók felelősségének ködösítése, az állandóan változó előírások, a "bonuszok" azonban a fejlesztők tisztességes versenyét is ellehetetlenítik.
"A belső kerületekben kevesebb, mint 1 négyzetméter nyilvános zöldterület jut egy lakosra! Nem csoda, hogy pl. a Terézvárosban az elmúlt években újabb tíz százalékkal csökkent az iskolás gyerekek száma. Az építési előírások az új lakásokhoz csak a garázst, a parkolóhely biztosítását írják elő kötelezően." Az ideális egyébként a 20-21 négyzetméter lenne lakónként, a jelenlegi átlag viszont nem csupán 10 négyzetméter, hanem 16 (ebben viszont már benne vannak a Budapest környéki erdők is).

Csúsztatások helyett…

Lehetett volna más, kevésbé vitatható számokkal is kampányolni. A legjelentősebb gazdasági mutatók alapján is lehangoló a kép a 2002-2007 közötti időszak teljesítményéről - igaz, kevéssé főváros specifikus számok ezek.

2001-ben, az Orbán-kormány harmadik és egyben utolsó teljes évében a magyar GDP 3,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, 2007-ben, a Gyurcsány-kormány harmadik teljes évében 1,1 százalékkal. Magyarország bruttó államadóssága 2001-ben a GDP 52,1 százalékára rúgott, 2007-ben a GDP 65,8 százalékára. A 2001-ben 5,7 százalékos munkanélküliség 2007-ben 7,4 százalékos volt, míg a költségvetési deficit az Orbán-kormány harmadik teljes évében a GDP 3,5 százalékát, a Gyurcsány-kormány harmadik teljes évében (tehát jóval a nagy kiigazítás megkezdése után) 5 százalékát tette ki.
 

Forrás: www.hirszerzo.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.